Challah, barhesz, vagy szombati kalács

Két hete egy nagyon kedves "stáb" jött hozzám, a Videa munkatársai ők ketten, és a világkonyha rovatba készítenek kisfilmeket. Én a kóser, vagy zsidó konyhával passzolok a projektjükhöz. Csak ketten dolgoznak, egy határozott elképzelésekkel rendelkező rendező, aki egyben nagyon jó vágó is, és egy szuper operatőr. A Jákob rabbi az ő ötletük volt :-)
Péntek délelőtt a nagy szombati főzést örökítették meg, és jönnek majd még egy párszor. Szerintem jó pörgős lett a film, a minősége állítólag javulni fog idővel, és pár perc az egész, akár munkahelyn is nézhető. Kicsit mutathatnák kevesebbet az ábrázatomat... Szerintem jó lett.

A kóser challac receptje itt olvasható.

Bátrabbaknak pedig hatos fonás itt.

Cider vagy cidre

Mivel ez most francia termék, hívjuk csak cidre-nek. Tavaly szeptemberben írtam róla egy szösszenetet, hogy mennyire hiányzik ez nekem, és azóta is sok cider-rel kapcsolatos levelet kapok.

Mirellével közös kedvencünkben a Lidl-ben :-) ezen a héten francia hét van, és végre kapható cidre is.
600Ft a 75 cl, és nekem tegnap este nagyon jól esett jégbe hűtés után, bár meg kell említenem, hogy sajnos nem annyira finom mint az angol, vagy svéd cider.

Könnyű kis nyári ital, mindössze 4,5% alkoholtartalommal. A cimke szerint 12-16 C között fogyasztva az ideális, de én úgy szeretem mint a pezsgőt, vagyis hidegebben. Van rajta egy aranyos kis ikon, amin egy terhes, nagypocakú nő van áthúzva, amint éppen dönti magába az italt. Megjegyzem, hogy nekem a nőgyógyászom kifejezetten ajánlotta minden este 1dl vörösbor elfogyasztását. :-)

Csokoládétorta és élő liba

Hétvégén ünnepeltük édesapám hatvanadik születésnapját. Nagyon jól sikerült buli volt, sok-sok étellel, és két tortával a 22 vendég számára. A tortafelelős én voltam, úgyhogy szépen lassan meg is írom majd a torták receptjeit. Az este sztárja pedig egy ajándék liba lett. Apu gyakran emlegeti, hogy erdőbényei nagyanyám mennyire finom liba ételeket tudott készíteni. Nem hagyhatta ki a lehetőséget apu unokatestvére, és vett a monori piacon egy fiatal gúnárt. A liba piros masnival a nyakában, nagyon barátságosan érkezett, kicsit körbetotyogott, gágogott (ez nem a legmegfelelőbb szó, mert nem igazi gágogás volt ez, csak halk libabeszéd, aminek nem tudom a nevét). Utána összebarátkozott a 16 éves labradorunkkal, majd egész este a vendégeket kísérgette. Hihetetlen barátságos baromfi, úgyhogy anyu meg is kegyelmezett neki, Márton napig még egészen biztosan hízni fog. Egyenlőre két neve van, hol Mártonnak, hol Gedeonnak szólítjuk nagyon eredetien. Szerintem inkább Gedeon.

Lilaliba lálá.

A tortára visszatérve, felnőtt tortát sütöttem. Ez azt jelenti, hogy 25 dkg 75%-os kakaó tartalmú csokoládét tettem bele, és egy deci rumot, cukrot pedig alig. Elfogyott :-)
Hozzávalók a tésztához:
1 bögre liszt (1 bögre=2,25 dl)
1 bögre tej
4 púpos ek holland kakaó por
1 bögre cukor
1 tojás
0,5 bögre olaj
1 sütőpor
Ez végül is egy egyszerű bögrés sütemény. 180 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt sütöttem meg, de előtte tűpróbával ellenőriztem.
Hozzávalók a csokoládékrémhez:
25 dkg 75%-os kakaótartalmú csokoládé
2 dl tejszín
2 tojás sárgája
2 ek cukor
2 dl tej
1 ek étkezési keményítő
2 ek vaj
5 dkg mazsola
1 dl fehér rum
A tejet felforraltam a tejszínnel, majd belekevertem a csokoládékockákat. Lehúztam a tűzről, és addig kevergettem, amíg elolvadt a csokoládé. Beletettem a tojások sárgáját is, és habverővel alaposan eldolgoztam. Pár csepp vízzel elkevertem a keményítőt, beleöntöttem a csokoládémasszába, és visszatoltam a tűzre. Mikor besűrűsödött még beletettem a vajat és a cukrot, majd elzártam a lángot.
Közben beáztattam a mazsolát a rumba, és miután a mazsola megszívta magát, a rummal együtt hozzákevertem a krémhez.
Kettévágtam a kihűlt tortát, és megtöltöttem a krém felével. A másik felét elosztottam a tetején és az oldalán.
Egy habfixálóval kemény habbá vertem 2 dl tejszín, amibe belekapartam fél rúd vanília közepét. A tejszínhabbal megkentem a torta tetejét és az oldalát is. Megszórtam száraz serpenyőben megpirított mandulával, majd jól behűtöttem.

Olvasom őket, ajánlom őket

Valahogy többször is szóba akartam hozni mostanában ezt a két blogot, de sehogy nem passzolt a témáimhoz. Végül feladtam a próbálkozást, és inkább írok róluk egy pár sort, hátha más is kedvet kap hozzájuk, ha még van olyan, aki nem ismeri őket. Már többször tettem ilyesmit, és eddig senki sem kérte ki magának, remélem most se lesz így :-)
Szóval, itt van rögtön Merci blogja a Pranté. Nem gasztroblog, de főz is. Vannak olyan írásai, főleg a lélekről, amiből alig értek valamit, de mégis imádom. Aztán el kell árulnom a nagy titkot, hogy szerintem ő a legjobb fotós a gasztrobloggerek között. Az ételfotói is gyönyörűek, na de a családjáról készült képek egyszerűen minden egyes alkalommal elkápráztatnak. Ha nem írna egy szót sem, akkor is minden képe egy történet. Gratulálok!

A másik blog nem más, mint a Vajaspánkó. Új, és vega. Én húsevő vagyok, de ennek ellenére szeretem olvasnia a vegák blogját, mert sokat tanulok belőle, és talán az utóbbi két évben picit kevesebb húst is eszünk. A Pánkóban pedig az a különösen jó, hogy nem csak receptek, hanem egy kis környezet tudatosságra nevelés is, ami szerintem mindenkire rá fér, magamat is beleértve. Nekik is küldöm a gratulációmat :-)

Fánk sütőben sütve

Régóta tervezem már, hogy kipróbálom ezt a fánkot reggelire. A különlegessége csupán annyi, hogy nem olajban kell sütni, hanem csak sütőben. Tegnap nagyon későn értünk haza a piknikről, és ma nem mentünk dolgozni, így volt időm reggel elkészíteni a tésztát.
Nagyon finom lett, gyakori sütemény lesz nálunk. A pisztácia pedig egészen különlegessé tette. Ajánlom mindenkinek, vacsorára sem rossz, de azt hiszem reggelire az igazi egy csésze tejjel.
Hozzávalók:
5 csésze liszt (1 csésze=2,25 dl)
1,5 csésze langyos tej
1 csomag szárított élesztő
2 ek puha vaj
1 csésze cukor+2 ek
2 tojás
2+2 ek pisztácia
A tojásokat villával kicsit felvertem, majd belekevertem a vajat. A tejben egy csipet cukorral megfuttattam az élesztőt, és az egészet a tojásos vajhoz öntöttem. A liszthez kevertem a fél csésze cukrot, és 2 ek apróra vágott pisztáciát, majd hozzá öntöttem a folyékony hozzávalókat is. Géppel összedolgoztam, majd tíz percig dagasztottam. Letakartam fóliával, és 40 perc alatt duplájára kelesztettem.
Ekkor lisztezett deszkára borítottam, kb. fél centi vastagra nyújtottam, majd pogácsa szaggatóval köröket vágtam belőle. A körök közepét pici formával kiszúrtam, letakartam a fánkokat, és újabb 30 percig kelesztettem. Mikor megkelt, megkentem tejjel, és megszórtam a maradék cukorral elkevert maradék pisztáciával.
180 fokra előmelegített sütőben sütöttem készre. 24 darab lett belőle, két tepsin fért el.

Mentsük meg a Szúnyogszigetet!

Tavaly már írtam a Szúnyogszigetről, azóta sajnos még többet romlott a helyzet. Pedig a belvárostól mindössze 10 percre található, igazi vadregényes hely lehetne, kedves kerthelységekkel, zölddel. Szerencsére másnak is szúrja a szemét.

"FELHÍVÁS! Szemétszedés Újpesten!
Barátom!
Nagy-nagy segítséget szeretnék kérni.Újpest egyik jelentős természetvédelmi területe végóráit éli. Nem túlzok, az északi összekötő híd, és a volt bőrgyár területe közötti részen, köznevén a "Szúnyog szigeten" olyan mértékű szemét lerakás kezdődött meg, hogy emberi ésszel azt fel nem foghatom.
Társadalmi szervezetek, csoportosulások, természetjáró, természet védő klubok és minden jóérzésű EMBER segítségét kérem, tervem végrehajtásához. Célul tűztem ki, hogy a "Szúnyog szigetet" kitakarítom, és ehhez nagyon sok ember segítsége kell. A helyi és budapesti önkormányzatokkal a jövő héten veszem fel a kapcsolatot az ügyben. Amennyiben sikerül elérnem, hogy az önkormányzat konténerekben elszállítsa a szemetet akkor tavasz-nyár folyamán több alkalommal is tervezem a takarítást, hogy megvédjük ezt a csodálatos helyet az utókornak.
Az alábbi linken találhatsz egy filmet, ez kb 13 perces videó bemutatja a helyet amiről beszélek.Kérlek ne a minőségét nézd, mert mov tömörítésben van, és egy délelőtt alatt forgattam le, és vágtam össze. Próbáld meg átérezni a helyzetet, és ha tudsz akkor segíts.A segítség legfontosabb eleme, a videó megosztása ismerőseiddel!Amennyiben tevőlegesen is részt szeretnél venni e-nemes cél véghezvitelében kérlek jelezd a videó végén látható e-mail címen" ( oldman@t-online.hu )
http://nagyistvan.extra.hu/ujpest.mov

Lag BaOmer

A Peszách ünnepe óta tartó omerszámlálás 33. napja ünnepnap a zsidó naptárban. Ez az a nap, amikor megszünt az a járvány, ami a híres rabbi Ákivá tanítványait sújtotta, és rengetegen meghaltak.
Rabbi Simon, aki a Tórát misztikusan, a Kabbala szerint értelmezte, azt tanította, hogy a fizikai világ nem mond ellent a spiritualitásnak és Isten szolgálatának. A pnimijut háTórá fényével bevilágította a világot. Ezen a napon kimegyünk a szabadba, és tábortüzet rakunk, piknikezünk, szabadtűzön sütünk főzünk.
Mivel eddig a napig gyász időszak volt, nem tartottunk esküvőket, nem hallgattunk zenét, nem mulatoztunk, de mától ez másként van, indul a zsidó grillszezon :-)
Mi is kimegyünk ma éjjel a barátainkkal egy kis sütögetése, remélem nem fog esni az eső!

Gyomberes csirke

Ez volt az egyik tegnap készült étel. Hanukára terveztük, de ez csak azt jelenti, hogy olívaolajjal készül, és a téli hidegre való tekintettel kicsit csípős a gyömbértől és a chilitől. Fantasztikus illata van!
Nem először főztem már ezt, és mielőtt megkóstolják a vendégek, rendszeresen felteszik a kérdést, hogy mi lesz a köret? Nos, én nem szoktam ehhez köretet készíteni, szerintem elég hozzá a benne párolódott alma. Ha valaki mégis kevésnek találja, akkor legjobban rizs illik hozzá.
Hozzávalók:
2 fej hagyma
olívaolaj
4 alma
2 nagy csirkemell
4 dl fehérbor
10 cm-es gyömbér darab
10 szem boróka
só, bors
chili pehely, ízlés szerint
1 dl víz
Az olajon kicsit megforgatom a karikára szelt hagymát, majd rádobom az apró kockákra vágott csirkemellet. Sózom, borsozom. A gyömbért megpucolom, és gyufaszál nagyságú hasábokra vágom. Rádobom a húsra a borókával együtt, ráöntök egy deci vizet, lefedem, és félig megpárolom a húst. Az almát kicsumázom, majd negyedekre vágom. Hozzákeverem a húshoz, felöntöm a borral, és addig főzöm takaréklángon, amíg az alma teljesen megpuhul. A chili pelyhet csak a végén szórom rá.
Természetesen nyáron is nagyon finom, könnyű vacsora.

Új gasztroműsor

Júniustól új gasztroműsor lesz látható a Paprika Tv-n. Raj Ráchel több zsidót is felkeres, és együtt főz velük, több témát is körbejárva.
Tegnap nálam jártak, és fél kilenctől négyig főztünk, méghozzá négy félét. Készült előétel, tejes édesség gyanánt a jeruzsálemi túrótorta, hanukai almás gyömbéres csirkemell, és marha pészahi zöldségpalacsintával.

Több tanulsága is volt a napnak. Az egyik, hogy egy ilyen műsort nyolcan készítenek, és mind a nyolcan jó fejek. Sőt, az egyik operatőrt már láttam is, ugyanis régebben néha felbukkant a Bandi a hegyen c. műsorban is, amit mindig a fiam etetése közben nézet régebben.

Nehezen, de befértek a lakásba, szépen bevilágították a konyhát, arrébb tolták a hűtőt, leragasztották az ablakot. És valóban tálkákba kellett tenni a hozzávalókat (soha nem értettem, annak ellenére, hogy belátom, ha valaminek látszik a csomagolása, az már reklám), és úgy kellett volna csinálni, mintha nem lennének ott a kamerák. Aha.

Persze, ha valaminek a márkáját emlegettem, az nem tetszett nekik :-)

Ami elkészült, arról készült pár fotó is, amit most nem én csináltam, de persze amikor kitették a lábukat már rohantam is a gépemért. A vége az lett a felvételnek, hogy valóban felfaltuk amit főztünk, kézzel, kiskanállal, kinek mi jutott, mert a fiókot az elé tolt asztal miatt nem tudtuk kihúzni. Ez négykor volt, addigra mindenki a falat kaparta az éhségtől. Szerencsére a "nagy zabálásról" már csak fotók készültek.

Húsgombóc zsályás, sáfrányos szaftban

Akkor szoktam ezt az ételt készíteni, amikor kicsit több időm jut az előkészületekre. Akkor az igazi ugyanis, ha a húsgombócok nem nagyobbak, mint egy cseresznye. Szóval kicsit macerás, de nagyon látványos a végeredmény. Érdekes, de a férfiak jönnek igazán lázba a pici falatokat látva, és rögtön teszik is a megjegyzéseket, hogy ők bizony száz ilyet is képesek megenni. Pedig dehogy!
Csalóka ugyanis, mert a héjában sült krumplival, és a tartalmas szafttal nagyon laktató étel.
Hozzávalók 4 személyre a húsgombóchoz:
50 dkg darált marha
2 tojás
6 ek kenyérmorzsa
1 kk chili
só, bors
5 zsálya levélke felaprítva
1 citrom reszelt héja

Hozzávalók a szafthoz:
4 dl tejföl
2 dl tejszín
3 gerezd fokhagyma
2 kk cukor
5 zsálya levél felaprítva
2 csipet sáfrány
só, bors
1 ek mustár

olívaolaj
8 szem krumpli

A húsgolyókhoz valókat összegyúrtam, majd kicsit gombócokat formáztam belőle. Kevés olívaolajban megsütöttem őket, majd felöntöttem a tejföllel elkevert tejszínnel és mustárral. Beleszórtam a fűszereket, és a cukrot is. Belenyomtam a fokhagymát, és a legvégén rászórtam a sáfrányt is.
Közben alufóliába csomagoltam a krumplikat, és sütőben megsütöttem.

Angyalföldi balkán

Amikor ide költöztünk, egy játszótérre nézett az ablakunk. Szerettük, és elképzeltük, hogy vasárnap délelőttönként a férjem lent játszik majd a gyerekkel, és pedig kikiabálok az ablakon, hogy kész az ebéd.
Az utcánk végében volt egy kicsi, de lepukkant piac. A piac előtt mindig 5-6 alkoholista iszogatott. Meg is beszéltük, hogy biztosan nem örül, aki ott lakik. Aztán a piacot elbontották, és egy parkolót építettek a helyére, mert állítólag a lakók azt kértek. Azóta a parkolási díj a felére csökkent, mégis jó pár üres hely tátong benne.
Az alkoholisták átszoktak a játszótérre, a gyerekek pedig odébbálltak egy másik térre. Eleinte csak 5-6 ember volt, aztán már 10-15. Gondolom másokat is rettenetesen zavarta a látvány, az hogy a bokrokban végzik a dolgukat. Valószínűleg panaszt is tehettek, mert egy idő után elbontották a játszóteret is! Köszönjük XIII. kerületi önkormányzat! Tényleg ez a jó megoldás, a játszótér elbontása...
Ezt jelzésként vehették az alkeszek, és elkezdtek szaporodni. Szó szerint, ugyanis két kismama is ott sörözget egész nap, pici gyerekekkel. Eleinte 20-an voltak, mostanában pedig, ha sütött a nap 40-en! Szerencsére nem közvetlen a mi ablakunk alatt ücsörögnek, hanem a tér másik oldalán, de akik ott laknak kocsmában érezhetik magukat.
Egyik reggel autók jöttek, és elbontották a padokat, és az asztalokat is. Hurrá! mindenki örült pár napig. De létezik ám camping szék, és camping asztal is. Azóta a sör mellett széket is hoznak magukkal. El se hinném, ha nem látnám.
Csak az alkoholistáknak nem mondta még el soha senki, hogy közterületen tilos alkoholt fogyasztani, és vizelni is. Valaki megtehetné, akkor talán otthon művelnék mindezt, és mi lemehetnénk a parkba.

Úgy látom másokat is zavar, e-mailben kaptam a képeket. Ufff!

Pedig történnek jó dolgok is ebben a városban.

És ha valaki a saját lakhelyén tenne valamit: http://www.zoldvadmuvelet.hu/

Marhapörkölt

Fantasztikus marhapörkölttel vendégeltek meg bennünket vasárnap. Bográcsban főtt, és ismét bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk, hogy szabadtűzön minden jobb.
Lehet, hogy csak nekem fontos, hogy a vörösboros marhapörköltbe kell egy kevés kakukkfű, ha már ott nő a tűz mellett, de most mindenki állította, hogy valóban különlegesen finom lett tőle.
És nem maradt el a pörkölt kötelező kísérője a tejfeles uborkasaláta sem, sok fokhagymával.
Most is összefut a nyál a számban, ha rá gondolok!
Hozzávalók 6 nagyétkű, vagy 8 normál étvágyú húsevő számára:
15 dkg füstölt szalonna
1,5 kg marha lábszár
2 nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 paprika
1 paradicsom
2 ek édes pirospaprika
1 kk kömény
só, bors ízlés szerint
2-3 dl vörösbor (mi Egri bikavért használtunk)
4 szál kakukkfű
Köretnek vagy főtt krumpli, vagy friss, ropogós héjú kenyér illik, de megeszem én nokedlivel, sőt tarhonyával is :-)
A szalonnát apró kockákra vágtuk, majd a bográcsban kiolvasztottuk a zsírját. Rádobtuk a hagymát, üvegesre fonnyasztottuk, majd leemeltük a bográcsot a tűzről, és beleszórtuk a piros paprikát. Ráöntöttünk egy deci vizet, és beledobtuk a felszeletelt paprikát, és a paradicsomot. Kicsit megsóztuk, borsoztuk, ekkor került bele a kömény, és az összezúzott fokhagyma.
Pár perc múlva, amikor a paradicsom, és a paprika megpuhult, rádobtuk a felkockázott húst, kicsit kevergettük, majd miután minden oldala megsült, öntöttünk rá egy kevés vizet.
A vizet csak annyira pótolgattuk, hogy ne égjen le a hús, de jó sűrű maradjon a pörkölt. Mikor a hús megpuhult, felöntöttük a borral, készre ízesítettük a sóval, és a borssal, majd beleszórtuk a kakukkfüvet.
Marhája válogatja, de nekünk kicsit több mint másfél óra alatt lett kész. Közben meg lehet főzni a krumplit, és el lehet készíteni az uborkasalátát.

1970 Erdőbénye

Fantasztikus videót találtam a youtube-on, és csak azért töltöttem fel az indára, mert az előbbi megosztó rettenetesen lassú tud lenni néha. Aki Amerikábol olvassa a blogomat, az nézze inkább ezt, neki biztosan gyorsabb.
A filmen egy erdőbényei szüreti bál látható, 1970-ből. Idemásolom az eredeti szöveget is, amit a videóhoz írtak, hátha tud valaki segíteni.
"Erdőbénye a Tokaj Hegyalján az egykori Zemplén megyében fekszik. Szőlő és bortermeléséről is híres, valamint hordókészítő mestereiről. Ezek a mesterek őrizték meg a bodnártánc szokását, amelyet a film vége felé láthatunk. A táncosok láncszerű összekapcsolódása az un. lánckardtáncokban volt szokásos, mely táncforma a magyarországi hagyományban az erdőbényei bodnártáncban maradt meg. A filmben látható még egy Makszus (Bakszus) pajtás, mint borosgazda és egy szüreti bálkor szokásos szőlőlopási jelenet is, valamint több köszöntővers is elhangzik. A Sonidus Archívum archív etnográfiai témájú filmfelvételeket keres B-A-Z megyéből."
Annyival egészíteném ki, hogy Erdőbénye most is Zemplénben van, és a "pajtást" Baksus-nak is hívják, úgy tűnik nehéz megjegyezni a Bacchus nevet :-)

Lánybuli

Katt a képre

Péntek este vendégül láttam a lányokat. Mivel Ani glutén érzékeny, ezért valami olyan vacsorában kellett gondolkodnom, amiben nincs glutén. Nem akartam kiszúrni a szemüket sült krumplival, ezért elhatároztam, hogy kukoricalisztet fogok használni.
Persze rögtön tortilla-k, és taco-k kezdtek el körözni a lelki szemeim előtt, úgyhogy adta is magát a mexikói vacsora. Azt tudtam, hogy a lányok jó fejek, és szeretnek finomakat enni, de arra legszebb álmaimban sem gondoltam, hogy majd ennyire jól veszik a csípős akadályokat.
Kukoricalisztből vizes palacsintákat sütöttem, ez volt az alap, amit mindenki azzal evett, amivel gondolta.
Választhatott mindenki a következőkből:
csokoládés chili (hús, fokhagyma, kömény, oregánó, fokhagyma, paradicsom, csokoládé, fahéj, chili)
sült zöldség (padlizsán, bab, baby kukorica, kaliforniai paprika, chili, hagyma)
zöldség saláta (bab, kukorica, paradicsom, olajbogyó, hagyma)
zöldsaláta (rukkola, lime, avokádó)
feketebab püré (feketebab, balzsamecet, só, bors, koriander, kömény, fokhagyma)
guacamole (avokádó, fokhagyma, lime, só, bors, mustár, olívaolaj)
töltött hegyes erőspaprika (cheddar sajt, koriander, kömény, fahéj, chili por, beletöltve a paprikába, majd meggrillezve)
Volt még vörösboros eperbomba, de erről majd később, finomítanom kell a recepten, mert bár szép lett, de volt az ízén kifogásolni való.
A lányok hoztak remekebbnél remekebb borokat, Zinfandelt, Kékfrankost, sőt száraz Szamorodni is volt! :-)
Dávid kapott egy hónapra való édességet, éééééés Judit jóvoltából érkezett egy doboz bonbon. Na, itt meg kell állnom egy kicsit. Ilyet ezentúl az én lakásomba tilos behozni! Nem véletlenül nem kóstoltam meg ezeket eddig! Botrányosan finomak, más már nem hiányzik, mint erre rászokni!!!
Vadjutka máshol kezdte az estét, csak később futott be, két sárgadinnye kíséretében, aminél jobb gyümölcsöt akkor sem hozhatott volna, ha tudja a menüt. Gabóca pedig elmesélte, hogyan alakították át mások a pont ugyanilyen lakásukat mint a miénk.
Adótanácsokat osztogattunk egymásnak, és nagyon jókat nevettünk. Megismételjük!

Croissant

Március közepéig egészen biztos voltam benne, hogy leveles vajastésztát én soha nem fogok sütni, írtam is róla valahol, hogy mindig van a mélyhűtőmben egy dobozzal. Hiszen minek is vacakolnék vele egy napot, amikor tökéletes minőségben készíti a "tésztaipar", mindössze 200 forint körüli áron. Meg különben is, annyira nem vagyok oda a croissant-ért, bár nem mondom, hogy nem szeretem, de ha félévente eszek egyet, akkor az bőven elég. (A Dunaprakban példának okáért tökéletesen készítik, érdemes megkóstolni egy jó kis tejeskávé kíséretében)
Aztán Zsuzska közreadta ezt. Kész voltam. Először arra gondoltam, hogy én aztán soha! Aztán meg arra, hogy persze hogy nekem is ki kell próbálnom, hiszen a poszt majdnem egyenlő egy felhívással. Vártam a kedvező pillanatot, amikor lesz egy teljes ráérő napom, de csak nem jött el. Közben a tészta egyre nagyobbra dagadt a gondolataim között, és már aludni sem tudtam a gondolatától. Na jó, ez írói túlzás, nagyon jókat aludtam, de mégis... És akkor egyszer csak arra ébredtem, hogy eljött a nagy nap!
Forrásom nekem is a Szakácsok könyve volt, de sokat segített Zsuzska írása is, pl. a tejpor pótlására, ami nekem se volt itthon. Az eredmény majdnem tökéletesnek mondható, gyönyörű levegősre, könnyűre sült, úgyhogy az állagával semmi problémám nincs, sőt, jobb lett, mint vártam. Nekem az íze lett egy kicsit más, mint amit vártam, azt hittem jobban érzem majd a vaj finomságát, hiszen a bolti tészta nem valódi vajjal készül, én pedig nem használok margarint. Legközelebb (mert lesz folytatás, ebben biztos vagyok), megveszem a legdrágább vajat, hátha akkor olyan lesz az eredmény mint álmaimban, ha már ennyi munka van vele, azon a pár forinton ne múljon.
Hozzávalók 24 darabhoz:
60 dkg rétesliszt
12 g friss vagy 7 g szárított élesztő
12 g só
75 g porcukor
35 g igen puha vaj
5 dl tej
0,5 dl tejszín
325 g hideg vaj
A megkenéshez:
2 tojás
1 tojássárgája
A tejszínt öntsük a tejhez, majd óvatosan, nehogy leégjen, forraljuk be, amíg kb 1,5 dl sűrű tej nem lesz. (Köszi Zsuzska még egyszer!) Hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni. Innentől egy az egyben a könyv utasításait követtem, be is másolom ide:
Oldjuk fel az élesztőt a tejszínes tej kétharmadában.
Szitáljuk a lisztet egy mély tálba. Kever­jük bele a sót, a cukrot, a puha vajat, és a feloldott élesztőt. Gyúrjuk össze. Ha a tészta túl kemény, adjuk hozzá a megmaradt vizet. Takarjuk le folpackkal, és szobahőmérsékleten pihentessük a tésztát 1-1,5 óráig.
Amikor a tészta a kétszeresére kelt, vegyük ki a tálból, dagasszuk át, majd tegyük vissza. A tálat takarjuk le folpackkal, és hűtőben pihentessük a lésztát 1—1,5 óra hosszat.
Vegyük ki a tálból, ismét dagasszuk át, megint takarjuk le, és 30 percre tegyük a mélyhűtőbe.
Vegyük ki a tésztát a mélyhűtőből. A kemény vajat addig gyúrjuk, amíg meglágyul.
Belisztezett munkalapon nyújtsuk a tésztát olyan tégla lappá, amely háromszor olyan hosszú, mint széles.
A vajat helyezzük a tészta alsó szélére, és tenyerünkkel addig nyomkodjuk, a téglalap kétharmadát befedjük vele.
Hajtogassuk úgy a tésztát, hogy először a vajazatlan felső harmadát hajtjuk le, majd erre kerül az alsó harmada. A hajtogatott tésztát csomagoljuk folpackba. Pihentessük 30 percig a mélyhűtőben, majd 1 óráig a hűtőben.
Nyújtsuk ki a tésztát ugyanolyan téglalappá, mint az előbb, és kenjük rá a vaj megmaradt részét. Ugyanúgy hajtogassuk háromba, azután csomagoljuk folpackba. Pihentessük 30 percig a mélyhűtőben, majd 1 óráig a hűtőben.
Lisztezzük be a munkalapot, és nyújtsuk ki a tésztát 3 mm vastagságúra. Éles késsel vágjunk belőle 20 cm-es magasságú, 12 cm-es alapú háromszögeket.
A formázáshoz tegyünk magunk elé a háromszöget úgy, hogy a talpa legyen felénk, csavarjuk fel, majd a végeit hajtsuk be, hogy kifliformát kapjunk. A croissant-okat tegyük egymástól 5 centire egy sütőpapírral kibélelt tepsire. Szobahőmérsékleten kelesszük 1 ½ -2 órát.
Melegítsük elő a sütőt 230 °C-ra (gáz: 8-as fokozat). Üssük a tojásokat és a tojássárgáját egy tálba, sózzuk meg, és verjük fel. Kenjük meg a croissant-okal, majd tegyük a sütőbe, és csök­kentsük a hőmérsékletet 190 °C-ra (gáz: 5-ös fokozat). Süssük 20 percig. Ekkor vegyük ki, és rácsra rakva hagyjuk kihűlni őket. Na jó, legyen langyos.
Én egyszerűen fahéjas cukorral, és mazsolával töltöttem.

Rolling Stones: Shine a light

Tegnap este voltam olyan szerencsés, hogy megnézhettem az új Martin Scorsese által rendezett Rolling Stones koncertfilmet a Shine a light-ot.
Két szóban: hűű, meg háá!
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy engem nem nehéz egy Stones filmmel elkápráztatni, de ez annyira jó volt, hogy éreztem a gyomromban azt a szorítást, amit tiniként, amikor először utaztam Bécsbe a fiúk koncertjére.
A film vicces is volt egyben, és látványos is, igazi rock 'n roll, és igazi blues. Valódi dög!
Szerintem kötelező. Mától játsszák a mozik.
Nem tudom kinek kell szólnom, de nagyon szeretnék Mick Jaggerrel táncolni. Köszönöm!

Borhoz zene

A zene hatással van arra, hogy mennyire ízlik valakinek egy adott bor. Persze ezt brit tudósok állapították meg, mégis ki más vizsgála ilyesmit?! A tanulmányt szerdán hozták nyílvánosságra, nekem kapóra is jött, készültem ugyanis egy koncertfilmre, és már előre tudtam, hogy mivel fogunk koccintani, ha hazaérkeztünk.
A Rolling Stones, vagy Jimmi Hendrix kiváló társa lehet egy pohárnyi Cabernet Sauvignon-nak, operarajongóknak pedig egy 2006-os Syrah bor ajánlható. A tudósok szerint ugyanis a különböző műfajú zenék az agy különböző területeire hatnak, és így a dallamokhoz alkalmazkodva ízlelik az emberek a bort. Például ha valaki a Carmina Buranát hallgatja, miközben Cabernet Sauvignon-t kortyol, a bor élvezete 60 százalékkal nagyobb lesz, mintha csendben iszogatnánk. (Azért ebben a 60%-ban nem lennék annyira biztos, de 10%-ot én is megszavazok az ügynek.)
Az alapötlet egyébként egy chilei borásztól származik, aki gregorián énekeket szokott lejátszani abban a pincében, ahol a bor készül.
Íme néhány borfajta, és azok a zenék, amelyeket a brit tudósok ajánlanak a borokhoz:
Cabernet Sauvignon:
All Along the Watchtower: Jimi Hendrix
Honky Tonk Woman: Rolling Stones
Live and Let Die: Paul McCcartney
Won’t Get Fooled Again: The Who
Chardonnay:
Atomic: Blondie
Rock DJ: Robbie Williams
What’s Love Got to do With It: Tina Turner
Spinning Around: Kylie Minogue.
Syrah:
Puccini: Nessun Dorma
Orinoco Flow: Enya
Chariots of Fire: Vangelis
Canon: Johann Pachelbel
Merlot:
Sitting On The Dock Of The Bay: Otis Redding
Easy: Lionel Ritchie
Over The Rainbow: Eva Cassidy
Heartbeats: Jose Gonzales
Azt hiszem a merlot inkább kihagyom ezek után. Egészségünkre!

A cikket itt olvastam, de száraz szamorodnihoz persze nem ajánlanak semmit. Na mindegy is, az én kutásaim alapján kellemesebb az este, ha szamorodni kortyolgatása közben Norah Jones, Rolling Stones, James Blunt, vagy Deep Purple szól. :-)

Birka krumpliágyban

A vad recept után következzen egy valódi libanoni birka recept. Bárány, vagy birka húsból a legfinomabb, de borjú, vagy marhahúsból se lehet rossz! Ha birkát használunk, nagyon fontos, hogy olyan készítse elő a húst, aki ért a birkához, tehát vágjon le róla minden felesleges faggyút, inat, stb., mert a birka különben kellemetlen szagú, és ízű. Ha rendesen meg van tisztítva, akkor viszont különleges, finom csemege. Ha valaki olyan szerencsés, hogy válogathat a húsok között, akkor a legjobb a fiatal, de már kifejlődött állat húsa.
Be kell vallanom, hogy kicsit száraz lett a hús, amit készítettem, nyugodtan tehettem volna bele dupla adag hagymát, ezért a receptet már így írom le, ne okozzon senkinek csalódást.
Van ám eredeti libanoni neve is, méghozzá:
Sanieh batata wa lahma bil ká ak. :-)
Hozzávalók:
3 fej hagyma
50 dkg darált hús (birka, vagy marha)
5 dkg fenyőmag
só, bors
1 kk őrölt fahéj
1 kk őrölt szerecsendió
1 kk őrölt szegfűbors
1 kk oregánó
1 kk római kömény
olívaolaj

10 szem közepes krumpli
10 dkg vaj
só
kenyérmorzsa

A hagymát apró kockákra vágtam, olajon megfonnyasztottam, beleszórtam a fűszereket, az előre száraz serpenyőben megpirított fenyőmagot, és a húst. Megpirítottam benne a húst, közben figyeltem arra, hogy nem maradjanak benne összetapadt húscsomók.
Közben megfőztem héjában a krumplit, és összetörtem a vajjal, mint a krumplipürét szokás. Sóztam, majd a felét belesimítottam egy tűzálló tál aljába. Rákanalaztam a húst, a tetejére pedig a maradék krumplit. Megszórtam a kenyérmorzsával, és előmelegített sütőben pirosra sütöttem a tetejét.

A libanoni konyha

Soha nem felejtem el az első alkalmat, amikor libanoni vacsorán vehettem részt. 20 éves voltam, és egy hideg göteborgi estén az egyik olasz barátnőm kapott meghívást egy libanoni családhoz, ahová engem is magával vitt.
Nyolcan voltunk mindössze, de olyan érzésem volt, mintha száz főre készült volna a háziasszony, akinek iker kisfiai mellé iker kislányok rejtőztek a pocakjában.
Mezzékkel kezdtük, majd salátákkal, vagy ötféle bárány és csirkeétellel folytattuk. Volt négyféle olajbogyó, míg én előtte csak a zöldet és a feketét ismertem, volt csicseriborsó, három féle lencse, bab, egy csomó savanyúság, olajok, fűszerek, sajtok, kenyerek, gyümölcsök, és zöldségek.
Sőt, kaptunk bort is, és sört is, és akkor hallottam először olyan muszlim országról, ahol bizony szeretik az alkoholt. Boldogság volt az este minden perce, még akkor is, ha hétkor ültünk asztalhoz, és fél kettőkor még csak a süteménynél tartottunk.
Bár az összes étel különleges volt, végig az járt az eszemben, hogy ezeket a magyarok is szívesen megennék. Ezt azóta is tartom, szerintem a legkönnyebben szerethető, leghamarabb megszokható arab-mediterrán konyha, az a libanoni.
A libanoniak fő étkezése a vacsora, amit kicsi előétel falatkákkal, mezzével kezdenek, ezt követi a bárány, birka, csirke, vagy hal, persze ez is rendkívül színesen, gusztusosan elkészítve, majd sütemény, valami ital, esetleg kávé következik.
Rengeteg gránátalmát esznek, amit én különösen kedvelek, isteniek a kézzel gyúrt sajtjaik, az olajbogyóik, és a csicseriborsó ételeik. Egyszerre több mártogatni való is helyet kap az asztalon, van, amikor csak hummusz, de van amikor többféle babpüré, olajbogyópüré, lencsepüré is. Lapos, libanoni kenyérrel, vagy zöldségféleékkel mártogatnak, és nem ritkán maguknak fűszerezik utó az ételüket római köménnyel, borssal, fahéjjal, korianderrel, vagy zöldfűszerekkel. Gyakran használnak szezámmagot, sáfrányt, pisztáciát, fenyőmagot, diót.
Milliónyi szárított gyümölcsöt, és zöldséget tartanak, és többféle olajat.
Örültem is nagyon a múlt héten, mikor Forza meglepett egy libanoni szakácskönyvvel. Receptek még következnek.

Szarvas ragu

Vendégeket vártam péntekre, és nagyon szerettem volna szép birkát venni. A hét folyamán végigjártam az összes bevált hentest, ahol valaha is kaptam normálisnak mondható birkát, de most nem volt szerencsém. A recepten nem tudtam változtatni, ugyanis "megrendelésre" főztem, méghozzá libanoni ételeket. (Ezekről majd később.)
Már teljesen lemondtam a dologról, amikor a Lehel piacon a hentesnél, a marhahúsok között észrevettem egy nagydarab gyönyörű szarvast. Persze, ha valami szép szarvast kerestem volna, gondolom csak birkát találtam volna!
Annyira szép volt, friss, nem utolsósorban megfizethető (2400Ft/kg), hogy rögtön le is csaptam egy szimpatikus kétkilós darabra.
Ettől kezdve az égiekre bíztam magam, ugyanis két dolgot nem tudtam:
Milyen lesz a szarvas, ha libanoni recept szerint készítem el?
Megeszik-e a vendégeim a vadhúst?
Nos, szerencsére a vendégek megették, és szerintem nagyon finom lett. A vadnak is van valamilyen erőteljes hús íze, ami bár más mint a birkáé, mégis karakteres, és finom lett a végeredmény.
Muszáj leírnom azt is, mennyire átvágják az embereket a Lehelen a "magosnál". (Talán Kristály kft, de ma megyek a piacra, majd ellenőrzöm) A pucolt pisztácia 5900Ft/kg, a fenyőmag pedig 6000Ft. Nem is vásárol az ember belőle kilószám, én is mindössze 10-10 dekányit kértem. Mondanom se kell, nem digitális mérlegen mérik az árut, hanem hagyományos, régi fajtán, arra is csak mozgás közben pillant oda az eladó. A piacon van ellenőrző digitális mérleg, ami a tíz dekának számolt pisztáciát 8,5 dekának, a fenyőmagot pedig 9 dekányinak mutatta. Persze itthon is ellenőriztem, és ugyanezt az eredményt kaptam. Tíz, és tizenöt százalékot loptak el tőlem! :-(
És akkor következzen a recept:
1,5 kg szarvas comb
2 fej hagyma
2 szem paradicsom megpucolva, nagyon apróra vágva
5 gerezd fokhagyma
2 kk római kömény
1/2 kk őrölt szegfűszeg
1/2 kk őrölt szerecsendió
1 kk őrölt fahéj
1 kk őrölt bors
1 kk oregánó
só
10 dkg (éjszakára beáztatott) pisztácia
A hagymát az olívaolajon megdinszteltem, majd a só kivételével beleszórtam a fűszereket. Rádobtam az apróra vágott húst, nagy lángon pár percig kevergettem, amíg a hús kívülről kifehéredik. Ekkor lefedtem, és betoltam a sütőbe 100 fokra, ahol egy órát pároltam. Beleöntöttem a paradicsomot, megsóztam, majd visszatoltam még 20 percre. Vaj puha lett.
Tálalásnál megszórtam a pisztáciával, és kuszkusszal tálaltam.
Finom lett volna rizzsel, a tetején pedig dióval, vagy mandulával is.